A pince rejtett kincsei… 2. rész

Hogyan válasszuk ki a jó bort és hogyan tároljuk?
Egyáltalán mit jelent az, hogy valami muzeális?

Hétköznapi értelemben olyan idős, régi tárgy, mely az eredetinél már jóval nagyobb értéket képvisel. Borászattal kapcsolatos fórumokon úgy vélik, hogy minden 5 évnél idősebb, különlegesen nagy értékkel bíró borra joggal használható a muzeális jelző.

Amennyiben kiválasztottuk azt a tételt, amit hosszú évekre szeretnénk eltenni, lépjünk a tettek mezejére! Lehetőleg minden esetben attól a pincészettől vásároljunk, ami garantálja a palackban lévő bor minőségét, illetve azt, hogy a palackozástól a vásárlásig megfelelő körülmények között volt tartva az adott termék.
Szerencsés esetben belebotlunk a borászba, aki egy autogrammal is ellátja a palackunkat, ami még különlegesebbé és értékesebbé teszi tételünket. Miután a bort magunkhoz vettük, el kell határoznunk, hogy bizony nem bontjuk fel, lemondva ezzel egy jó ideig az élményről, amit az a palack nyújtana nekünk. Próbáljuk olyan helyiségbe fektetve tenni, ahol állandó 10-14 fokos hőmérséklet található. A bor-ha úgy tetszik- fényérzékeny ezáltal, ha folyamatos fénynek tesszük ki (melegítés), akkor a belső szerkezete szétesik, elfárad, elromlik.

Sajnos a hűtőben való tárolás sem jó megoldás. Amennyiben egy családi rendezvényre szeretnénk egy üveg fehéret gyorsan előkészíteni, nyugodtan „dobjuk be” azt a mélyhűtőbe 20 percre, hogy kellemes hőmérsékletű lehessen. Ennél tovább viszont nem érdemes, mert ez a borban lévő víz kikristályosodásához vezet, mely mikor visszaolvad, nem képviseli ugyanazt az értéket. A háztartási hűtők olyan mikro-rezgéseket generálnak, melyeket szabad szemmel nem látunk, de a bort egy idő után egyszerűen szétrázza. Másfelől ezeknek a háztartási gépeknek a hőmérséklete gyakran 8 fok alatti, ami egyaránt nem tesz jót úgy a bornak, mint a dugónak.
A dugó a hűtőben könnyen megkeményszik, ezáltal elősegítve az oxidációt. Viszont abban az esetben, ha valakinek nincs lehetősége egy bort ideális helyen tárolni, inkább azt javasoljuk, hogy fogyassza el a tételt mielőtt késő lenne, és élvezze ki minden kortyát, amit talán később nem tehetett volna meg!

Mert nem mindegy mit képvisel az a bor, amit hosszú évekre készülünk eltenni. Fontos, hogy körültekintően járjunk el a beszerzéskor. Pincészetünknél csakis „nagyborokat” teszünk el huzamosabb időre, melyekben potenciált látunk arra, hogy azután is szép fogyaszthatósági élményt nyújtanak. Miképpen nagyborokat csak a legjobb években készítünk, úgy muzeális tételeinket is megválogatjuk.
Az igazi különlegességekre vágyóknak tudunk ajánlani még az előző évezredből való Bikavér Reserve-t, a 2000/2003-as Vili Papa Cuvée-t, az igazán ritka Töppedt szőlős Tekenőháti Merlot valamint a 2003/2006-os Kadarkát is. A 2008-as kései szüretelésű Olaszrizlingünk ugyancsak limitált tétel, mely egy igazán nagy testű és izgalmas fehér édes borunk. Továbbá csak pincészetünknél és borszaküzletünkben található meg a 2009-es Evoé Cuvée muzeális változata (2003).

 

Következő részünkben megismerkedünk néhány igazán idős és muzeális tétellel, majd olyan oldalakkal, ahol felértékeltethetjük borainkat, megismerhetjük az értékeket.

 

Pulay Polett

0